Törökország beutazási tilalmat vetett ki több mint 12500 külföldi állampolgárra, akikről feltételezni lehet, hogy Szíriába utazó terroristák. Mevlüt Çavuşoğlu külügyminiszter szerint ezen felül több mint 1200 személyt már az ország területén fogtak össze és deportáltak, valamennyien Szíriába igyekeztek volna. A megdöbbentő adatokat a Hürriyet török napilap is leközölte, ami alátámasztja, hogy Törökország mindeddig a nemzetközi terrorizmus tranzitországa volt. A kormány január óta tesz jelentősebb lépéseket a terroristák átjárásának ellehetetlenítésére, azóta újabb ötezer személyt tettek tiltólistára.
A külügyminiszter elmondása szerint a Szíriába érkező személyek listáját Törökország saját hírszerzésére támaszkodva állította össze, és nem vettek figyelembe olyan országok által szolgáltatott információkat, melyekből terroristák érkeznek Szíriába. A török vezetők gyakran állítják, hogy népvándorlás-szerűen utaznak át a terroristák az országon, és annak ellenére, hogy a hatóságok gyakorlatilag tömegével fogják el a terroristagyanús személyeket, a szír-török határ továbbra is az ISIS emberutánpótlásának elsődleges útvonala.
A szíriai kormány a háború kezdete óta vádolja Törökországot azzal, hogy hallgatólagosan beleegyezik a nyugati országokból érkező terroristák átutazásába, ami mindeddig igaznak bizonyult, szíriai katonai vezetők gyakran számoltak be arról, hogy a terroristák a török határon túlról hajtanak végre támadásokat szíriai célpontok ellen, majd a határon át távoznak.
A fordulat a török kormány által kezdett külpolitikai átmenet környékén következett be; tavaly október végén orosz delegáció érkezett Ankarába, ahol megállapodtak a gázexport sokszorosára növeléséről, és a két ország közti energia-tranzit terén a dollár és euró használatának elhagyásáról. A megállapodást Vlagyimir Putyin személyes látogatása követte, az orosz államfő egy Törökországban tartott sajtótájékoztatón jelentette be, hogy Oroszország kivonul a Déli Áramlat projektből. Később Alexander Novak orosz energiaügyi miniszter bejelentette, hogy az Európai Unió a jövőben csak Törökországon keresztül juthat orosz földgázhoz. Hetekkel később kiszivárgott az információ, hogy Oroszország az Északi Áramlat leállítását tervezi, amit ugyan hivatalos forrásból nem erősítettek meg, de Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója kijelentette, hogy az Északi Áramlatot nem bővítik tovább.
Az új energetikai megállapodások hatását Recep Tayyip Erdogan török államfő Amerika-ellenes retorikája jelezte, ami az utóbbi hónapok során mérséklődött ugyan, de eközben mind gyakrabban hallani arról, hogy a török kormány valós lépéseket tesz a nyugati országokból érkező terroristák átutazásának ellehetetlenítésére.
Szíriai katonai vezetők számos alkalommal jelentették be nyilvánosan; az ISIS sikereinek egyetlen oka, hogy a terrorszervezet emberutánpótlást és fegyvereket kap a nyugati országokból, aminek megszűnése esetén a terrorszervezet hetek alatt felszámolható lenne. Iraki politikusok pedig rendre arról számolnak be, hogy a nyugati koalíció repülőgépei a terroristák által ellenőrzött régiókban dobják le a fegyverszállítmányokat. Az orosz-török energetikai megállapodás így a terrorizmus felszámolására tett határozott lépésnek is tekinthető, ami gazdasági eszközökkel érdekeltté tesz egy térségi hatalmat a terroristák utánpótlásának elapasztásában.