Ordas eszmékről és a Duna-parton történtek fájdalmas családi hagyatékáról beszélt Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki szerint “szemernyi engedményt sem tehetünk azok utódainak, akik […]”, illetve kijelentette, hogy “aki a szebb jövővel házal, valójában a mocskos múltat kínálja”. Az ATV eközben arról számol be, hogy “Jobbik-közeli szervezetek” Adolf Hitler tiszteletére szervezett születésnapi emléktúrát hirdetnek. Az ATV emellett be is linkeli az emléktúra weboldalát, amivel lehetővé teszi, hogy az érdeklődők a lehető leggyorsabb módon értesülhessenek az esemény részleteiről. Ez csak két csepp a tengerben, a fővonalú sajtó belföldi hírei közt első ránézésre is látható, hogy újabb konferencia volt, ahol a Jobbik jelöltjének választási győzelme miatt megállapodtak az eddig is sikertelen akut neonácizás folytatásáról.
Lázár János egyébként a zsidóság számára igen hangzatos beszéde ellenére számos engedményt tett azok utódainak, akik […]. Általánosságban véve a miniszter előszeretettel hangoztatja, hogy Magyarország kész együttműködni Ukrajnával a helyzet stabilizálása érdekében. A logikai paradoxon azzal kezdődik, hogy Kijevben egy olyan kormány van hatalmon, melynek egy része nagyon is a Lázár és hallgatói által kifogásolt kategóriába tartozik. Kijevben olyan személyek utódai kormányoznak, akik […]. Lázár pedig két holokauszt-megemlékezés közt legitim kormánynak ismeri el őket.
A kijevi kormány 2014 során az ország függetlenségére, radikális soviniszta indokok felemlegetésére hivatkozva felfegyverzett olyan csoportokat, melyeket, ha nyugati országban működnének, nemhogy neonácinak bélyegeznének, de kiemelt kockázatú terrorszervezet besorolását kapnák. A Jobb Szektor a kijevi puccs idején zsinagógákat égetett, – ez tény. 2015. április 8-án az ukrán hadsereg vezérkari főnöke tanácsadójának nevezték ki Dmitrij Jarost, a Jobb Szektor vezetőjét – ez is tény. Dmitrij Jaros a védelmi miniszteri pozíció várományosa, ami heteken át címlapon volt az ukrán sajtóban – ez is tény. Tehát Lázár János két holokauszt-megemlékezés közt legitim kormánynak ismeri el azt a kormányt, ami egy antiszemita mozgalmat felfegyverzett, tagjait integrálja a hadsereg soraiba és a rendfenntartásba, vezetőjének pedig közvetlen befolyást ad a hadsereg vezetése felett. Igaz, hogy maga Turcsinov és Jacenjuk is zsidó, Porosenkot pedig az izraeli Forbes a világ 165 leggazdagabb zsidója közt említette, de az részletkérdés, a mit sem sejtő antiszemita mozgalom remek eszköz volt a rivális oligarchákkal leszámolásra.
Emiatt igencsak hiteltelenek azok a kijelentések, melyek a Jobbikot és a nemzeti mozgalmakat vádolják mindenféle “ordas eszmékkel”. Rig Lajos vélt vagy valós tetoválása, interneten elejtett kommentek, rendezvényeken elmondott beszédek, amiben zsidók és cigányok kiirtását ígérgetik egymásnak. Ennyit sikerül felhozni a magyarországi “neonácik” ellen. Sehol egy valóban megtörtént zsinagógaégetés, zsidó áldozat elleni faji alapon elkövetett gyilkosság. Csak szavak, vágyálmok és álmodozások, amiket választások előtt mutogatni lehet, de egyébként nem történnek meg. Miközben az általuk rettegett neonácik a gyakorlatban továbbra sem követik el az ordas tetteket, Lázárék cinkosan összekacsintanak saját neonácijaikkal, és hallgatnak arról, mit művelnek Ukrajnában azoknak az utódai, akik […].
Odessza
Az üzlet az üzlet. A kijevi kormány piacot csinál a nyugati fegyvergyártó cégeknek, eladja az ország energiahálózatát, privatizálja az állami vagyont. Csupa jó befektetési lehetőség, mindezek mellett miért is érdekelné az egyszeri Lázár Jánost a ténylegesen megtörtént zsinagógaégetés, vagy az Odesszában történtek, ahol az ukrán neonácik rágyújtották a szakszervezetek házát az ott menedéket kereső békés tüntetőkre, majd az égő épületből kimenekülőket baseball-ütővel verték agyon. Olcsón megvehető portéka van Ukrajnában, a többi meg kit érdekel.
Ha a zsidóság komolyan veszi a holokauszt-megemlékezést, miközben a szomszédban ténylegesen zajló dolgokat politikai érdekből elhallgatják, az az ő bajuk, a hivatásos rettegők saját jajveszékelésüket teszik hiteltelenné mindezzel. Lázár János és a liberális sajtó akut neonácizását viszont nem tudjuk komolyan venni. Minden egyes általuk felemlegetett kommentre, beszélgetésre (csak szavak) jut három másik valós cselekedet Ukrajnában, amiről nem beszélnek, mert üzleti szempontból hátrányos lenne. Ennek könnyen meglehet a böjtje, a most történtek egyfajta legitimációs folyamatként is szolgálnak: a jövőben előfordulhat, hogy amikor nagyon is valós dolgok történnek, a sajtó majd ilyen-olyan megfontolásból félrenéz, – ahogy most a liberálisok is teszik. Ha ők megtehetik, más miért ne tehetné meg? Az üzlet az üzlet.